Redoxireakciók


Minden olyan reakciót, amelyben elektronleadás és elektronfelvétel (elektronátadás) történik, redoxireakciónak nevezünk. Az elektronleadás és –felvétel egyidejűleg játszódik le.


Reakciósebesség


A reakciósebesség azt fejezi ki, hogy időegység alatt és egységnyi térfogatban mekkora anyagmennyiség alakul át. Jelölése: v

A reakciósebesség annál nagyobb, minél gyakoribb valamely reakcióban a molekulák vagy más részecskék kémiai átalakulása.

A poliszacharidok


A poliszacharidok sok monoszacharidból felépülő órisámolekulák. A monoszacharidegységek glikozidkötéssel kapcsolódnak egymáshoz. Élővilágban igen elterjedtek és fontos szerepet töltenek be. Funkciójuk alapján két nagy nagy csoportba sorolhatók: tartalék tápanyag és vázanyag. Két legfontosabb poliszacharid a cellulóz és a keményítő.

Periódusos rendszer


Az atomok szerkezete; az atomnak két fő része van:
  1. atommag, kétféle részecskéből épülnek fel:

Nemesgázok (vázlat)

Nemesgázok összefoglalása (vázlat)
  • A nemesgázok a periódusos rendszer VIII. főcsoportjában találhatóak. Ns2 Np6 -> tehát vegyértékelektron-szerkezetük telített. Ebből következik, hogy semmilyen anyaggal nem lépnek reakcióba, viszont vízben kis értékben oldódnak, habár apolárisak.
  • Minden nemesgáz –on végződést kap, kivéve a héliumot (He), a neont (Ne), argont (Ar), kriptont (Kr), xeont (Xe), radont (Rn).
  • Kivétel nélkül mind színtelen, szagtalan, gázok.
  • Molekularácsban fordulnak elő. Ebből következik, hogy rendkívül alacsony a forrás- és olvadáspontjuk.
  • A hélium a második leggyakoribb eleme a világűrnek. Kisebb mennyiségben meteorológiai léggömbök és hőmérők töltésére használják. Emellett a búvárok légzőkészülékének fontos inert gáza, de hűtőfolyadékként is hasznosítható. A hélium a csillagokban lejátszódó magfúziós reakciók végterméke.
  • A neon a világegyetem harmadik leggyakoribb eleme. Színes gázkisülési csövek fő alkotója.
    Az argon a légkör leggyakoribb nemesgáza. Védőgázként, illetve színes fénycsövek töltésére használják, amelyek kékes-vörös színéért felelős.
  • A kripton nagyon ritka elem. A zöldeskék fénycsövek töltőgáza, de önállóan, kripton izzólámpákban is használják.
  • A xenon is a Föld legritkább elemei közé tartozik. A legtöbb nemesgázhoz hasonlóan lámpák töltésére használják.
  • A radon radioaktív elem, radioaktív bomlási sorok közbülső terméke, igen ritka. Belélegezve komoly egészségkárosító hatása van.

Mosószerek


Mosó és tisztítószerek tétel
Szappanok általános felépítése:
· valamennyi mosószer esetén az alapelv – valamilyen módon vízoldhatóvá kell tenni a nem vízoldható anyagokat.
· Azokat az oldott anyagokat, amelyek a felületi feszültséget jelentősen csökkentik, felületaktív

Molekulák képződése


Több atom összekapcsolódásával molekulák jönnek létre. A molekula képződés célja a nemesgáz-szerkezet elérése.

Két hidrogénatom összekapcsolódásakor kétféle elektromos kölcsönhatás lép fel.