A Blog költözés alatt

A G-Geniusz át költözik oldalra. 2013-ban várható a teljes tartalommal és egy új dizájnal az oldal. Az eddigi tartalmat fenn hagyom igaz nem sok, de az új oldalon majd mindent meg találhatsz.

gegefox

Vas és acélgyártás

1. Mi a vaskohászat feladata?

Hogy a vasércekből vasat állítsanak elő, szénnel történő redukcióval.

2. Soroljuk fel a vasgyártáshoz felhasználható legfontosabb vasérceket!
Ezek a – mágnesvasérc (magnetit): Fe3O4 (Fe2O3.FeO)

Telített szénhidrogének

A telített nyílt láncú szénvegyületeket az érvényes nevezéktan szerint alkánoknak nevezzük. Hagyományosan paraffinoknak nevezték őket.
Alkánok

Szerves kémia (!!!!!!!!)

Szerves kémia

A szerves kémia a szénvegyületek kémiája. A szénatomok különleges tulajdonsága, hogy egymással kovalens kötést képezve elvileg korlátlan számú szénatom összekapcsolódhat láncokká, gyűrűkké.

Szénhidrogén (!!!!!)

Szénhidrogének

A szénhidrogének molekulái csak szén-és hidrogénatomokat tartalmaznak. A szénhidrogéneket többféle szempont szerint osztályozhatjuk.

Sav-bázis reakciók

Protonátadással járó, ún. protolitikus reakciókat sav-bázis reakcióknak nevezzük. Azokat a molekulákat, ionokat, amelyek a protont leadják savaknak, amelyek felveszik, bázisoknak nevezzük.

RNS és DNS összehasonlítása

RNS és DNS összehasonlítása

A nukleinsavak minden sejtben megtalálható, kimagasló jelentőségű szénvegyületek. A nukleinsavak a sejtmagban és a sejtplazmában találhatók. Irányítják a fehérjeszintézist a sejtekben, ezzel meghatározzák, hogy milyen fehérjék keletkezzenek a sejtben. Így döntő hatással vannak az

Redoxireakciók

Minden olyan reakciót, amelyben elektronleadás és elektronfelvétel (elektronátadás) történik, redoxireakciónak nevezünk. Az elektronleadás és –felvétel egyidejűleg játszódik le.

Reakciósebesség

A reakciósebesség azt fejezi ki, hogy időegység alatt és egységnyi térfogatban mekkora anyagmennyiség alakul át. Jelölése: v

A reakciósebesség annál nagyobb, minél gyakoribb valamely reakcióban a molekulák vagy más részecskék kémiai átalakulása.

A poliszacharidok

A poliszacharidok sok monoszacharidból felépülő órisámolekulák. A monoszacharidegységek glikozidkötéssel kapcsolódnak egymáshoz. Élővilágban igen elterjedtek és fontos szerepet töltenek be. Funkciójuk alapján két nagy nagy csoportba sorolhatók: tartalék tápanyag és vázanyag. Két legfontosabb poliszacharid a cellulóz és a keményítő.

Periódusos rendszer

Az atomok szerkezete; az atomnak két fő része van:

1. atommag, kétféle részecskéből épülnek fel:
   

Nemesgázok (vázlat)

Nemesgázok összefoglalása (vázlat)

• A nemesgázok a periódusos rendszer VIII. főcsoportjában találhatóak. Ns2 Np6 -> tehát vegyértékelektron-szerkezetük telített. Ebből következik, hogy semmilyen anyaggal nem lépnek reakcióba, viszont vízben kis értékben oldódnak, habár apolárisak.
• Minden nemesgáz –on végződést kap, kivéve a héliumot (He), a neont (Ne), argont (Ar), kriptont (Kr), xeont (Xe), radont (Rn).
• Kivétel nélkül mind színtelen, szagtalan, gázok.
• Molekularácsban fordulnak elő. Ebből következik, hogy rendkívül alacsony a forrás- és olvadáspontjuk.
• A hélium a második leggyakoribb eleme a világűrnek. Kisebb mennyiségben meteorológiai léggömbök és hőmérők töltésére használják. Emellett a búvárok légzőkészülékének fontos inert gáza, de hűtőfolyadékként is hasznosítható. A hélium a csillagokban lejátszódó magfúziós reakciók végterméke.
• A neon a világegyetem harmadik leggyakoribb eleme. Színes gázkisülési csövek fő alkotója.
  Az argon a légkör leggyakoribb nemesgáza. Védőgázként, illetve színes fénycsövek töltésére használják, amelyek kékes-vörös színéért felelős.
• A kripton nagyon ritka elem. A zöldeskék fénycsövek töltőgáza, de önállóan, kripton izzólámpákban is használják.
• A xenon is a Föld legritkább elemei közé tartozik. A legtöbb nemesgázhoz hasonlóan lámpák töltésére használják.
• A radon radioaktív elem, radioaktív bomlási sorok közbülső terméke, igen ritka. Belélegezve komoly egészségkárosító hatása van.

Mosószerek

Mosó és tisztítószerek tétel

Szappanok általános felépítése:

· valamennyi mosószer esetén az alapelv – valamilyen módon vízoldhatóvá kell tenni a nem vízoldható anyagokat.

· Azokat az oldott anyagokat, amelyek a felületi feszültséget jelentősen csökkentik, felületaktív

Molekulák képződése

Több atom összekapcsolódásával molekulák jönnek létre. A molekula képződés célja a nemesgáz-szerkezet elérése.

Két hidrogénatom összekapcsolódásakor kétféle elektromos kölcsönhatás lép fel.

Másodrendü kötések

Az anyagok kémiai és fizikai tulajdonságait az elsőrendű (kovalens, ionos, fémes) kötéseken kívül a molekulák között fellépő lényegesen gyengébb másodrendű kötések is befolyásolják.

Kvantummechanikai atommodell. Kvantumszámok, atomorbitál.

• Kvantummechanikai atommodell
  

• elektronok hullámtermészetét igazoló kísérletek bemutatása után alakult ki
  
• az elektronok hullámmozgását az atommag erőterében a Schrödinger-egyenlet írja le
  

Kristályrács típusok

A szilárd halmazállapotú anyagokban a részecskék között olyan erős a kölcsönhatás, hogy nemcsak a térfogatuk állandó, hanem az alakjuk is. A szilárd anyagok lehetnek amorf és kristályos szerkezetűek.

kovalens kötés

Az atomok párosítatlan vegyérték elektronjai kötő elektronpárt hoznak létre, amelyek a molekulapályán helyezkednek el, és mindkét atomtörzshöz tartoznak.

Nemkötő elektronpárnak nevezzük az atomok párosított vegyérték elektronjait, a molekulán belül is csak egy atomtörzshöz tartoznak.

koloidoldatok

Faraday-Tyndall jelenség a fényszóródáson alapszik. A koloid oldatok átmenőfényben vörösessárga, ráeső fényben kékesfehéren opalizálnak. A valódi oldatoknál sokkal nagyobb viszkozitásúak/sűrűbbek.

A makromolekulák szolvatálódnak. A szolvatált molekulák vonzzák egymást,alig marad szabad oldószermolekula. Sokkal gyorsabb az öregedés mint a valódi oldatoknál. Egyre nagyobb molekulák

A klor

Klór

elektronszerk.

- 1. elektronhéj: 2e^-

- 2. elektronhéj: 8e^-

- 3. elektronhéj: 13e^-

- 1s² 2s² 2p⁶ 3s² 3p⁵