A kén a periódusos rendszer VI. főcsoportjában azaz az oxigéncsoport elemei között található. Tehát vegyértékelektron-szerkezete: ns2 np4.
A kén molekulája 8 atomos: minden
atomnak két-két nem kötő elektronpárja van. A kén egy apoláris
molekula ebből következik, hogy a kén molekulái között diszperziós kölcsönhatás van, ami a leggyengébb másodrendű kötés. A diszperziós kötésből adódik, hogy forrás- és olvadáspontja igen alacsony.
A kén szilárd, sárga, törékeny.
molekula ebből következik, hogy a kén molekulái között diszperziós kölcsönhatás van, ami a leggyengébb másodrendű kötés. A diszperziós kötésből adódik, hogy forrás- és olvadáspontja igen alacsony.
A kén szilárd, sárga, törékeny.
Módosulatai:
- monoklin(tűs) kén,
- rombos(rögös) kén és az
- amorf kén, amely a kén hevítése és utána hirtelen lehűtése során keletkezik. Az amorf kén sokkal rugalmasabb, mint az egyszerű kén.
A kén két elektron felvételére képes,
hogy elérje a telített állapotot, tehát kationná, kétszeresen pozitívvá
válik. S+2e – S2- A kén redukciója során szulfidok keletkeznek.
Néhány fontosabb reakciója:
- cinkkel: Zn+S=ZnS(cink-szulfid),
- vassal: Fe+S=FeS(vas(II)-szulfid),
- higannyal: Hg+S=HgS(higany-szulfid).
Továbbá oxidációja rendkívül fontos: S+O2=SO2 , amely során kén-dioxid keletkezik.
A kén a természetben mind elemi mind pedig vegyületeibe is előfordul például vulkánoknál.
Nagy jelentőséggel bír az iparban, hiszen felhasználják kénsav- és gumigyártásnál továbbá növényvédő-szerként, gyógyszerek, festékek s néhány kozmetikum előállításánál.
Nagy jelentőséggel bír az iparban, hiszen felhasználják kénsav- és gumigyártásnál továbbá növényvédő-szerként, gyógyszerek, festékek s néhány kozmetikum előállításánál.