Kémiai elemek: azonos
rendszámú atomokból felépülő anyagokat kémiai elemeknek nevezzük.
Jelenleg 104 elemet ismerünk, ebből 90 természetes 14 mesterséges. Az
elemeket a periódusos rendszer
tartalmazza, ami biztosítja a könnyű áttekinthetőséget. Leggyakrabban
legnagyobb
mennyiségben (az élő szervezetben is) az oxigén fordul elő. Az elemek előfordulhatnak:
mennyiségben (az élő szervezetben is) az oxigén fordul elő. Az elemek előfordulhatnak:
a) szabadon (nemesgázok);
b) kötött állapotban:
fémes elemek (ezek fémes kötésűek),
vegyérték elektronjuk száma kevés, elektronaktivitásuk kicsi (0,9 –
1,5), elektronjukat könnyen leadják és fémes kötéssel összekapcsolódnak.
Tulajdonságuk: szilárdak (kivéve a higany), fémrácsosak (kivéve a
hidrogén), az áramot vezetik.
nemfémes elemek, vegyérték elektronjuk
száma háromnál több, elektronaktivitásuk 2,5-nél nagyobb, inkább
felvesznek elektront, mint leadnak, így kovalens kötésre hajlamosak, és
kétatomos elemi molekulákká alakulnak. Tulajdonságuk: gázok (H2, O2, N2,
F2, Cl2, Br2 (folyadék), I2, nincs több 2 atomos elem),
molekularácsosak (a szilárd halmazállapotban).
átmeneti elemek, elektronegativitásuk
1,8 – 2,5, ezzel több atomos elemi molekulát alkotnak. Tulajdonságuk:
szilárdak, nagykeménységűek, atomrácsosak, az áramot nem vezetik (P4,
S8), a B P vonal két oldalán található elemek, pl. a C gyémánt
változata, Si, Te, Po
Vegyületek
Különböző rendszámú atomokból épülnek fel. Kötéstípus szerint kétfélék lehetnek:
a) ionkötésű
vegyületek, tulajdonságuk: ionkristályosak (erős kémiai kötés),
szilárdak, olvadáspont magas, keménysége nagy. Vizes oldatuk vezeti az
áramot.
b) kovalens kötésű vegyületek, rácstípus szerint kétfélét különböztetünk meg:
molekularácsosak; gázok (CO2, NH3), folyadék (H2O), szilárd (cukrok). Tulajdonságuk: olvadáspontjuk alacsony, keménységük kicsi az áramot nem vezetik.
atomrácsosak; Tulajdonságuk: szilárdak, nagykeménységűek, vízben oldhatatlanok, az áramot nem vezetik.
Atomok mérete: az atomok méretét az atomsugárral fejezzük ki, kétféleképpen határozhatjuk meg:
1. szabad atomoknál és szabad ionoknál annak a gömbnek a sugara, amelyen belül az elektronok 90%-a megtalálható;
2. kötött atomoknál a kötésben lévő azonos atomok magjai közötti távolság fele.
Mértékegysége az nm (nanométer, 10-9m),
értéke 0,03 – 0,244 nm között van. A periódusos rendszerben balról
jobbra az értéke csökken, mert nő a magok vonzása, lefelé nő, mert nő az
elektron héjak száma.
Ionsugár:
a) pozitív ionoknál kisebb, mint az eredeti atomoknál, mert a kevesebb elektront a protonok erősebben vonzzák és fordítva;
b) negatív ionoknál nagyobb, mint az eredeti atomoknál, mert a több elektront a protonok gyengébben vonzzák.