A hidrosztatikai nyomás és pascal törvénye

A nyomás azt adja meg, hogy egységnyi területre mekkora nyomóerő hat a felületre merőlegesen. A nyomás jele p, mértékegysége Pascal (Pa).

Pascal törvénye azt mondja ki, hogy a kívülről létrehozott nyomás a zárt edényben lévő folyadék belsejében minden irányban gyengítetlenül terjed tovább.
A fenti jelenség legfontosabb alkalmazása a hidraulikus sajtó, amely egy kisebb keresztmetszetű munkahengerből, és egy nagyobb keresztmetszetű nyomóhengerből áll, melyek egy csövön keresztül összeköttetésben állnak. Mivel a két henger összeköttetésben van, Pascal törvénye szerint a nyomóhenger teljes felületén is ekkora a nyomás. Ezek szerint: F2/A2=F1/A1, vagy kör keresztmetszet esetén F1/r1 a négyzeten=F2/r2 a négyzeten.
A hidrosztatikai nyomás a folyadék súlyából származik, és mértéke egyenlő a folyadék sűrűségének, a folyadékoszlop magasságának és a gravitációs gyorsulásnak szorzatával. Tehát a hidrosztatikai nyomás csak a folyadékoszlop magasságától és a folyadék sűrűségétől függ. Ez azt jelenti, hogy független az edény alakjától. Ez a hidrosztatikai paradoxon.
Különböző alakú és szélességű edényeket csővel összekötve, és így megteremtve köztük a folyadék szabad áramlását, azt látjuk, hogy a folyadék mindegyikben ugyanolyan magasságban áll. Ez a közlekedő edények elve, ami alapján a működik a nyomásmérő, a manométer.