Ha
negatív töltéssel feltöltött fémlapot, fénnyel megvilágítunk akkor az,
elveszíti töltését. Ha a pozitív töltéssel feltöltött lemezt világítunk
meg, akkor töltése megmarad. Következtetés Einstein: A negatív töltésű fémlemezt elektronok hagyják el fény hatására. A fény energiával rendelkező részecskékből, úgynevezett fotonokból
áll. Ezek fotonoknak az energiája csak a frekvenciától függ. Ha a
fénysugarakat fotonok áramának gondoljuk, akkor azok képesek az atomok
elektronjaival ütközve, azoknak az energiájukat átadni. Az átadott
energia egy része az atomból való elektron kiszakadáshoz szükséges,
másik része pedig az elektron mozgási energiáját növeli. Az elektron
kiszakadáshoz szükséges energia a kilépési munka. A fényre úgy
tekintünk, mint amely képes részecskeként és hullámként is viselkedni,
attól függően, hogy mivel kerül kölcsönhatásba. Droglie elméletileg
feltételezte és Germer kísérletileg is, bebizonyította hogy az elektron
is képes interferenciára, tehát bizonyos feltételek között
elektromágneses hullámként viselkedik. Miután az elektronnál nagyobb
részecskékkel is kimutatták az interferencia képességet, feltételezzük,
hogy ez egyetemes anyagi tulajdonHa
negatív töltéssel feltöltött fémlapot, fénnyel megvilágítunk akkor az,
elveszíti töltését. Ha a pozitív töltéssel feltöltött lemezt világítunk
meg, akkor töltése megmarad. Következtetés Einstein: A negatív töltésű fémlemezt elektronok hagyják el fény hatására. A fény energiával rendelkező részecskékből, úgynevezett fotonokból
áll. Ezek fotonoknak az energiája csak a frekvenciától függ. Ha a
fénysugarakat fotonok áramának gondoljuk, akkor azok képesek az atomok
elektronjaival ütközve, azoknak az energiájukat átadni. Az átadott
energia egy része az atomból való elektron kiszakadáshoz szükséges,
másik része pedig az elektron mozgási energiáját növeli. Az elektron
kiszakadáshoz szükséges energia a kilépési munka. A fényre úgy
tekintünk, mint amely képes részecskeként és hullámként is viselkedni,
attól függően, hogy mivel kerül kölcsönhatásba. Droglie elméletileg
feltételezte és Germer kísérletileg is, bebizonyította hogy az elektron
is képes interferenciára, tehát bizonyos feltételek között
elektromágneses hullámként viselkedik. Miután az elektronnál nagyobb
részecskékkel is kimutatták az interferencia képességet, feltételezzük,
hogy ez egyetemes anyagi tulajd Energiával rendelkező részecskékből, úgynevezett fotonokból
áll. Ezek fotonoknak az energiája csak a frekvenciától függ. Ha a
fénysugarakat fotonok áramának gondoljuk, akkor azok képesek az atomok
elektronjaival ütközve, azoknak az energiájukat átadni. Az átadott
energia egy része az atomból való
elektron kiszakadáshoz szükséges, másik része pedig az elektron mozgási energiáját növeli. Az elektron kiszakadáshoz szükséges energia a kilépési munka. A fényre úgy tekintünk, mint amely képes részecskeként és hullámként is viselkedni, attól függően, hogy mivel kerül kölcsönhatásba. Droglie elméletileg feltételezte és Germer kísérletileg is, bebizonyította hogy az elektron is képes interferenciára, tehát bizonyos feltételek között elektromágneses hullámként viselkedik. Miután az elektronnál nagyobb részecskékkel is kimutatták az interferencia képességet, feltételezzük, hogy ez egyetemes anyagi tulajdonság.
elektron kiszakadáshoz szükséges, másik része pedig az elektron mozgási energiáját növeli. Az elektron kiszakadáshoz szükséges energia a kilépési munka. A fényre úgy tekintünk, mint amely képes részecskeként és hullámként is viselkedni, attól függően, hogy mivel kerül kölcsönhatásba. Droglie elméletileg feltételezte és Germer kísérletileg is, bebizonyította hogy az elektron is képes interferenciára, tehát bizonyos feltételek között elektromágneses hullámként viselkedik. Miután az elektronnál nagyobb részecskékkel is kimutatták az interferencia képességet, feltételezzük, hogy ez egyetemes anyagi tulajdonság.