Nehézségi gyorsulás (szabadesés):
Az elejtett testek a Föld felé zuhannak. Az eső teste mozgását a levegő befolyásolja. A testek légüres térben történő esését szabadesésnek nevezzük. A szabadon eső test gyorsulását nehézségi vagy
gravitációs gyorsulásnak nevezzük és ,g’-vel jelöljük. A gravitációs gyorsulás értéke a tengerszint magasságában 9,81 m/s2. A testre ható gravitációs erő és a nehézségi erő értéke az egyenlítőnél ugyanakkora.
Az elejtett testek a Föld felé zuhannak. Az eső teste mozgását a levegő befolyásolja. A testek légüres térben történő esését szabadesésnek nevezzük. A szabadon eső test gyorsulását nehézségi vagy
gravitációs gyorsulásnak nevezzük és ,g’-vel jelöljük. A gravitációs gyorsulás értéke a tengerszint magasságában 9,81 m/s2. A testre ható gravitációs erő és a nehézségi erő értéke az egyenlítőnél ugyanakkora.
Nehézségi erő:
A nehézségi erő a gravitációs erő és a centrifugális erő eredője, azaz a nehézségi erő eltér a gravitációs erőtől.
A nehézségi erő a gravitációs erő és a centrifugális erő eredője, azaz a nehézségi erő eltér a gravitációs erőtől.
Általános tömegvonzás:
Bármely test kölcsönösen vonzza egymást. A vonzóerő egyenesen arányos a testek tömegével és fordítottan arányos a köztük lévő távolság négyzetével. A γ arányossági tényezőt gravitációs állandónak nevezzük, amely független az anyagi minőségtől (egyetemes állandó).
γ=6,672 x 10-11 Nxm2/kg2
Fg=γ x m1 x m2/r2
A testek a kölcsönös tömegvonzás következtében elmozdulnak, mozognak, A Földön lévő testek tömege kicsiny a Föld tömegéhez képest, ezért csak ezeknek a testeknek az elmozdulását figyelhetjük meg.
Bármely test kölcsönösen vonzza egymást. A vonzóerő egyenesen arányos a testek tömegével és fordítottan arányos a köztük lévő távolság négyzetével. A γ arányossági tényezőt gravitációs állandónak nevezzük, amely független az anyagi minőségtől (egyetemes állandó).
γ=6,672 x 10-11 Nxm2/kg2
Fg=γ x m1 x m2/r2
A testek a kölcsönös tömegvonzás következtében elmozdulnak, mozognak, A Földön lévő testek tömege kicsiny a Föld tömegéhez képest, ezért csak ezeknek a testeknek az elmozdulását figyelhetjük meg.
Súlytalanság:
A test súlytalansági állapotban nem húzza a felfüggesztést és nem nyomja az alátámasztást.
Fk=0
Azért van súlytalanság a Föld körül keringő űrhajóban, mert az űrhajós súlytalan. Tehát nem húzza a felfüggesztést és nem myomja az alátámasztást.
A test súlytalansági állapotban nem húzza a felfüggesztést és nem nyomja az alátámasztást.
Fk=0
Azért van súlytalanság a Föld körül keringő űrhajóban, mert az űrhajós súlytalan. Tehát nem húzza a felfüggesztést és nem myomja az alátámasztást.
Súly:
Súlyerőnek, súlynak nevezzük azt az erőt amellyel a test húzza a felfüggesztést és nyomja az alátámasztást.
Jelölése:G
Egyensúlyi (nyugalmi) helyzetben a súlyerő nagysága és iránya megegyezik a nehézségi erővel: G=m x g .
Mivel a ,g’ értéke függ a földrajzi szélességtől, illetve a tengerszint feletti magasságtól, ezért a testnek a súlya más és más a Föld különböző pontjain. A tengerszint magasságában az Egyenlítő mentén kisebb a test súlya, mint az Északi- vagy a Déli-sarkon.
Súlyerőnek, súlynak nevezzük azt az erőt amellyel a test húzza a felfüggesztést és nyomja az alátámasztást.
Jelölése:G
Egyensúlyi (nyugalmi) helyzetben a súlyerő nagysága és iránya megegyezik a nehézségi erővel: G=m x g .
Mivel a ,g’ értéke függ a földrajzi szélességtől, illetve a tengerszint feletti magasságtól, ezért a testnek a súlya más és más a Föld különböző pontjain. A tengerszint magasságában az Egyenlítő mentén kisebb a test súlya, mint az Északi- vagy a Déli-sarkon.
Galileo Galilei(1564-1642):
Orvosi és fizikai tanulmányokat folytatott.
Tevékenységei:
- mozgások vizsgálata
- a lejtőn mozgó test
- a szabadesés
- a testek tehetetlensége
- csillagászati megfigyeléseket végzett (Nap középpontú modell).
Orvosi és fizikai tanulmányokat folytatott.
Tevékenységei:
- mozgások vizsgálata
- a lejtőn mozgó test
- a szabadesés
- a testek tehetetlensége
- csillagászati megfigyeléseket végzett (Nap középpontú modell).
Johannes Kepler(1571-1630):
Német csillagász és matematikus. Megfogalmazza a bolygók mozgásának róla elnevezett törvényit. A Kepler-féle távcső megalkotója.
Német csillagász és matematikus. Megfogalmazza a bolygók mozgásának róla elnevezett törvényit. A Kepler-féle távcső megalkotója.
Eötvös Loránd (1848-1919):
Munkásságát elsősorban a folyadékok viselkedésének vizsgálata és a gravitációs erő mérése terén fejtette ki. Ő fejlesztette ki a torziós ingát.
Munkásságát elsősorban a folyadékok viselkedésének vizsgálata és a gravitációs erő mérése terén fejtette ki. Ő fejlesztette ki a torziós ingát.