A természetes zsírok és
a nem illó olajok a nagy szénatomszámú karbonsavak glicerinnel alkotott
észterez, ezért egyszerűen triglicerideknek is nevetik őket.
CH2-OH HOOC-C15H31
|
CH-OH + HOOC-C17H35
|
CH2-OH HOOC-C17H33
|
CH-OH + HOOC-C17H35
|
CH2-OH HOOC-C17H33
Az észteresítő savak normális láncú,
telített és telítetlen karbonsavak. Leggyakoribb az olajsav, sztearinsav
és palmitinsav, de előfordulnak kisebb és nagyobb szénatomszámú
karbonsavak is. A telítetlen karbonsavak a szénlánca kettős kötés mentén
mindig cisz-szerkezetű. Egy triglicerid molekulában lehetnek azonos és
különböző karbonsavakból származó észteresítő csoportok. Ritkák az olyan
trigliceridek, amelyekben mindhárom karbonsavrészlet azonos. A zsírok
olajok nem egységes vegyületek, hanem többféle triglicerid keverékei.
Emiatt nincs határozott olvadáspontjuk csak lágyulási hőmérsékletük.
Zsírok
|
Olajok
|
|
| Definíció | Szobahőmérsékleten szilárd trigliceridek | Szobahőmérsékleten folyékony trigliceridek |
| Molekulaszerkezet | Zsírsavak glicerinnel alkotott észterei | |
| Funkciós csoport | Mivel a zsírok és az olajok is észterek, a funkiós csoportjuk az észtercsoport, mely karbonil és étercsoportból épül fel (összetett funkciós csoport | |
| Telítettség | Több telített szénlánc | Kevesebb telített szénlánc |
| Oldhatóság | Nem oldódnak vízben, a víz felszínén úsznak. Apoláris oldószerekben jól oldódnak (pl.:benzin) | |
| Emészthetőség | nehezebben | könnyebben |
| Eredet | Többnyire állati (kiv. pl.: kókuszsír) | Többnyire növényi (kiv. pl.: halolaj) |
| Koleszterintartalom | Magas koleszterintartalom | Alacsony koleszterintartalom |
A sejteknek azon alkotórészeit, amelyek
vízben nem csak zsírokban oldódnak, lipideknek nevezzük. Az olajokban
előforduló kettős kötéseket hidrogénnel telíteni lehet. Ez az eljárás a
zsírkeményítés, így készül a margarin is. Energiatartalom szempontjából a
növényi olajok és az állati eredetű zsírok egyenértékűek, a növényi
olajok fogyasztása ajánlatosabb, mert könnyebben emészthetőek, emellett
vitaminokat és ásványi anyagokat is tartalmaznak.
Mosószerek
A zsírok és olajok
lúgos hidrolízisekor eredményeként a glicerin mellezz nagy szénatomszámú
karbonsavak nátrium- és káliumsói keletkeznek. Ezek a szappanok.
A szappan vízben oldva szabadon mozgó ionokra disszociál. A szappan anionja két, egymással ellentétes tulajdonságú részből áll. A hosszú szénhidrogénlánc apoláris, és ezért víztaszító,azaz hidrofób. A karobxilátrész pedig poláris, ezért vízkedvelő, azaz hidrofil. Kevés szappan oldásakor az anionok igyekeznek úgy elhelyezkedni a víz felszínén, hogy a poláris részük a vízbe, apoláris részük pedig a levegőbe kerüljön. Így monomolekuláris hártya alakul ki a víz felszínén. Töményebb szappanoldat esetén az anionok már nem férnek el a víz felszínén, ezért olyan halmazok jönnek létre, amelyekben az anionok apoláris részükkel befelé, ionos végükkel pedig kifelé fordulva helyezkednek el. Így csak a kifelé álló poláris részüket burkolja a víz. Ezeket nevezzük micelláknak.
Ha erősebben rázzuk a szappanoldatot, akkor hab keletkezik. Az oldatban lévő anionok számára a határfelületen való elhelyezkedés a legkedvezőbb. Rázás közben a folyadékfelülettel érintkező levegőbe igyekeznek elhelyezkedni az anionok hosszú szénhidrogénláncai. Így olyan szerkezetet hoznak létre, amelyben megsokszorozódik a víz-levegő határfelület, ez a hab. Az olyan anyagokat amelyek habképzés révén a folyadékok megnövelt felületét stabilizálni képesek, felületaktív anyagoknak nevezzük.
A szappanok micellaképzés révén alkalmasak mosásra. Zsírfoltos ruha esetén a poláris rész van kifele. Dörzsölés, illetve mozgatás esetén a zsírréteg meglazul, felrepedezik és apró részekre töredezik. Ezeket a szappan anionjai beburkolják és micellák alakjában oldatba viszik. Amíg sok a szennyeződés, addig nem habzik a mosóvíz, mert a felületaktív anyagok elhasználódnak a szennyeződést okozó részecskék beburkolására. Ha már kevesebb a szennyeződés, megindul a habképzés.
Szappan vized oldata lúgos kémhatású.A lúgra érzékeny textíliákat nem célszerű épp ezért szappanos vízben mosni.
Napjainkban használt mosószerek szintetikus mosószerek, amik mosóhatásai hasonlítanak a szappanéhoz. Különbség azonban, hogy semleges kémhatásúak.
A szappan vízben oldva szabadon mozgó ionokra disszociál. A szappan anionja két, egymással ellentétes tulajdonságú részből áll. A hosszú szénhidrogénlánc apoláris, és ezért víztaszító,azaz hidrofób. A karobxilátrész pedig poláris, ezért vízkedvelő, azaz hidrofil. Kevés szappan oldásakor az anionok igyekeznek úgy elhelyezkedni a víz felszínén, hogy a poláris részük a vízbe, apoláris részük pedig a levegőbe kerüljön. Így monomolekuláris hártya alakul ki a víz felszínén. Töményebb szappanoldat esetén az anionok már nem férnek el a víz felszínén, ezért olyan halmazok jönnek létre, amelyekben az anionok apoláris részükkel befelé, ionos végükkel pedig kifelé fordulva helyezkednek el. Így csak a kifelé álló poláris részüket burkolja a víz. Ezeket nevezzük micelláknak.
Ha erősebben rázzuk a szappanoldatot, akkor hab keletkezik. Az oldatban lévő anionok számára a határfelületen való elhelyezkedés a legkedvezőbb. Rázás közben a folyadékfelülettel érintkező levegőbe igyekeznek elhelyezkedni az anionok hosszú szénhidrogénláncai. Így olyan szerkezetet hoznak létre, amelyben megsokszorozódik a víz-levegő határfelület, ez a hab. Az olyan anyagokat amelyek habképzés révén a folyadékok megnövelt felületét stabilizálni képesek, felületaktív anyagoknak nevezzük.
A szappanok micellaképzés révén alkalmasak mosásra. Zsírfoltos ruha esetén a poláris rész van kifele. Dörzsölés, illetve mozgatás esetén a zsírréteg meglazul, felrepedezik és apró részekre töredezik. Ezeket a szappan anionjai beburkolják és micellák alakjában oldatba viszik. Amíg sok a szennyeződés, addig nem habzik a mosóvíz, mert a felületaktív anyagok elhasználódnak a szennyeződést okozó részecskék beburkolására. Ha már kevesebb a szennyeződés, megindul a habképzés.
Szappan vized oldata lúgos kémhatású.A lúgra érzékeny textíliákat nem célszerű épp ezért szappanos vízben mosni.
Napjainkban használt mosószerek szintetikus mosószerek, amik mosóhatásai hasonlítanak a szappanéhoz. Különbség azonban, hogy semleges kémhatásúak.