Alkáli fémek:
- Lítium: Li
- Nártium: Na
- Kálium: K
- Rubídium: Rb
- Cézium:Cs
Az alkáli fémek az s mező elemi. Atomjaira a külső ns1 – elektronszerkezet jellemző, a legaktívabb fémek. A szilárd halmazaik távközepes molekularácsúak. A kristálycsoportokban levő ionok laza szerkezete következtében, sűrűségük, keménységük kicsi. Atomjaik könnyen alakulnak át ionokká, vagyis ioniációs energiájuk kicsi. Az alkálifémek közül a legfontosabbak a nátrium és a kálium.
Nátrium: Ezüstfehér színű, lágy fém. Cseppfolyós ammóniában kémiai változás nélkül oldódik. Nagyon reakcióképes elem. Könnyen oxidálódik, ezért petróleumban tárolják. A vizet hidrogénfejlődés közben hevesen lebontja, mialatt nátriumgolyócskák alakulnak ki, amelyet a fejlődő hidrogéngáz ide-oda lökdös a felszínen.
Kálium: A nátriumnál reakcióképesebb elem. Előállítása: pl, Nátriumklorid-olvadék elektrolízise.
Fontosabb vegyületeik:
Nátrium-hidroxid- NaOH: Fehér, kristályos anyag. Vízben oldódó nagyon erős bázis. Még az üveget is megtámadja.
Kálium-hidroxid- KOH: hasonló az előzőhöz (NaOH) csak erősebb.
Nátrium-hidroxid- Más néven konyhasó. Színtelen kristályokból áll. Oldhatósága a hőmérséklet növekedésével alig változik. A NaCl-t a Na és a Cl elemek előállítására használják.
Nátrium-hipoklorid: (a vizes oldata) “Hypo” néven vált ismertté. Hatékony tisztító illetve mosószer.
Kálium-klorid- KCl: A sótelepek fedőrétegén található. A káliumsók és a kálium – műtrágya alapanyaga. A növényi szervezet egyik fontos szükséglete.
Kálium-karbonát- K2CO3: Fehér anyag, hasonlít a ………………………..
Nátrium-hidrogén-karbonát: NaHCO3 (szódabikarbóna) Fehér, kristályos por. Oldata enyhén bázisos kémhatású. Felhasználása: gyógyászatban (fölös gyomorsav lekötésére).
Nátrium-karbonát- Na2CO3: (kristályos szóda). Színtelen kristályokat alkot 100oC-on vízmentes, fehér porrá esik szét. Ez az égetett (kalcinált) szóda. Vizes oldata lúgos kémhatású, mert jól hidrolizál.
Nátrium- vilikát- Na2 SiO
Nátrium-hidroxid- NaOH: Fehér, kristályos anyag. Vízben oldódó nagyon erős bázis. Még az üveget is megtámadja.
Kálium-hidroxid- KOH: hasonló az előzőhöz (NaOH) csak erősebb.
Nátrium-hidroxid- Más néven konyhasó. Színtelen kristályokból áll. Oldhatósága a hőmérséklet növekedésével alig változik. A NaCl-t a Na és a Cl elemek előállítására használják.
Nátrium-hipoklorid: (a vizes oldata) “Hypo” néven vált ismertté. Hatékony tisztító illetve mosószer.
Kálium-klorid- KCl: A sótelepek fedőrétegén található. A káliumsók és a kálium – műtrágya alapanyaga. A növényi szervezet egyik fontos szükséglete.
Kálium-karbonát- K2CO3: Fehér anyag, hasonlít a ………………………..
Nátrium-hidrogén-karbonát: NaHCO3 (szódabikarbóna) Fehér, kristályos por. Oldata enyhén bázisos kémhatású. Felhasználása: gyógyászatban (fölös gyomorsav lekötésére).
Nátrium-karbonát- Na2CO3: (kristályos szóda). Színtelen kristályokat alkot 100oC-on vízmentes, fehér porrá esik szét. Ez az égetett (kalcinált) szóda. Vizes oldata lúgos kémhatású, mert jól hidrolizál.
Nátrium- vilikát- Na2 SiO