*** eddig ***
1. Az egyenes vonalú egyenletesen változó mozgás jellemzése
a. Pályája egyenesb. A test által megtett út és a megtételéhez szükséges idő négyzete között egyenes
arányosság van
Ds~Dt2
c. Sebességváltozása az idővel egyenesen arányos.
Dvt~Dt
d. Gyorsulása állandó
a=állandó
Megjegyzések
· Ennél a mozgásnál a pillanatnyi sebesség az átlagsebesség kétszerese. vt=2v
· Nulla kezdősebességnél használható képletek: s=a/2t2, a=vt/t vt=2v v=s/t
· vo kezdősebesség esetén a képletek módosulnak pl. s=vot+a/2t2, a= (vt-vo)/t
2. Szabadesés
a. Szabadesés értelmezése: A Föld vagy más égitest gravitációs mezejében elengedett test mozgása, ha e mozgást semmi sem akadályozza.
b. A szabadesés egyenletesen változó mozgás!
c.A szabadon eső test gyorsulása adott helyen minden testnek ugyanakkora!!
d. A szabadon eső test gyorsulásának
elnevezése: nehézségi vagy gravitációs gyorsulás jele: g; nagysága nálunk 9,81 m/s2
Megjegyzések:
Tekintettel arra, hogy a szabadesés egyenletesen változó mozgás, a képletek
· ugyanazok, de a helyett g-t kell írni, továbbá a magasságot nem s-sel, hanem h-val
· szokták jelölni. Pl, vt=gt h= g/2t2
A nehézségi gyorsulás is vektormennyiség, iránya lefelé mutat.
3. Hajítások
a. A hajítások összetett mozgások, a sebességvektor egy vo kezdősebességből és gt szabadesésből származó sebességvektor eredője.
b. Hajítások fajtái:
· függőlegesen lefelé hajítás
· függőlegesen felfelé történő hajítás
· vízszintes hajítás
· ferdehajítás
c. Képletei (mozgásegyenletei) felírásnál a sebesség vektorjellegét, így a vektorösszeadás szabályait kell figyelembe venni
Pl . Függőlegesen lefelé történő hajításnál gt és v0 egyirányú vt=v0+gt (A két sebesség-
vektor erdőjének nagyságát egyszerű összeadással tudjuk megadni)
pl Függőlegesen felfelé hajításnál a fenti gondolatmenet alapján ugyanez a
mozgásegyenlet: vt=v0-gt lesz.
Pályák: parabola, felső és alsó pálya