1.tétel A fizika alapjai. A természettudományos megismerés módszerei. A fizika tárgya, feladata, módszerei. A mérés és mértékrendszer

1. A fizika alapjai:
a. A fizika kifejezés a görög φυσις (fűzisz) szóból származik, amely természetet jelent.
b. A fizika mint tudomány a természettudományok közé tartozik, szoros a kapcsolata a
matematikával, a kémiával, a biológiával és a földrajzzal. Ezen interdiszciplináris kapcsolatok közül a matematikával való kapcsolata a leglényegesebb. A fizika egzakt ( mérhető, összefüggéseit számszerűen is megfogalmazó) tudomány, ehhez a legfontosabb eszköz a matematika. Ebben az összefüggésben a matematika a fizika számára segédtudomány, kapcsolatukat az alábbi megfogalmazás szellemesen mutatja: A fizika birodalom, a matematika hatalom. A birodalmat hatalom nélkül összetartani nem lehet.
c. A fizikai ismeretszerzés tárgya az mozgó anyag. A fizikai azokkal a testekkel foglalkozik, amelyek a molekulánál nagyobbak, de az atomnál kisebbek. A fizikában az anyag legfontosabb jellemzője a kölcsönható képesség.
Kölcsönhatások általános jellemzői:
1. Legalább két résztvevője (test vagy mező) van.
2. A résztvevők kölcsönösen hatnak egymásra.
3. Bármilyen változás csak kölcsönhatásban lehetséges.
Az anyagnak két megjelenési formája van. Az egyik a test, a másik a mező.
A test apró részecskékből ( atomokból, molekulákból) állnak, amelyek a rendelkezésre álló teret nem töltik ki folyamatosan. Ugyanazon időben és helyen csak egy test fordulhat elő. Normál körülmények között az anyagi halmaz háromféle állapotban lehet: légnemű, folyékony, szilárd.
A mező ellenben – mai tudásunk szerint – hézagmentesen tölti ki a teret, Egy időben és egy helyen több is lehet belőlük. Legismertebben a gravitációs és elektromágneses mező.
d. A fizika résztudományai, a fizikai jelenségek csoportosítása
1. Mechanikai az anyag alak és mozgásállapot-változásait vizsgálja. Klasszikus felosztása:
  • kinematika: milyen a mozgás?
  • dinamika: miért változik a test mozgásállapota, alakja?
  • statika: mi az egyensúly feltétele?
2. Elektromágnesesség-tan az elektromos és mágneses jelenségeket tárgyalja. Fő vizsgálati objektuma az elektromos és mágneses mező és ezek kölcsönhatása, egymásba történő átalakulása. E tudományrész fontos része, amely külön résztudománynak is tekinthető, az
3. optika vagy fénytan, amely fény mibenlétét, a fényvisszaverődés, a fényelnyelés és a fénytörés jelenségeit vizsgálja.
4. Hőtan a hővel kapcsolatos jelenségek, a termikus kölcsönhatások fizikája.
5. Atomfizika a részecskék fizikai tárgyalását tekinti feladatának. Egyrészt az atommag körül mozgó elektronokat, másrészt az atommagban lévő elemi építőelemek közötti kölcsönhatásokat vizsgálja.
2. A fizikai ismeretszerzés és az ismeretszerzés menete
A vizsgálat alá vont objektum, jelenség kijelölése, a vizsgálati szempontok megadása. Esetleg hipotézis (feltételezés) megfogalmazása.
  • A vizsgált objektum, jelenség megfigyelése, kísérletek szervezése, végrehajtása
  • ( A tudomány egzakt-azaz mérésekre alapozott- jellegéből adódóan a mérhetőségnek kitüntetett szerepe van)
  • A megfigyelési , kísérleti adatok rögzítése
  • Az adatok matematikai feldolgozása, elemzése
  • A feldolgozás eredményeként a törvény (ismeret) megfogalmazása, a hipotézis megerősítése, törvényként történő megfogalmazása vagy cáfolása, elvetése.
  • Sok esetben célszerű kontroll – ellenőrző – kísérleteket, megfigyeléseket végeznünk.
Megjegyzések
·         - A fizikai ismeretszerzés alá vont objektumok, jelenségek vizsgálatára -a számszerű, mérhető információgyűjtés és feldolgozás céljából - fizikai mennyiségeket kell bevezetnünk, használunk. A fizikai mennyiségek tehát a fizikai jelenségeket ( pl. mozgást) és a testek fizikai tulajdonságait ( pl. térfogat, sűrűség) jellemzik. Minden fizikai mennyiségnek van elnevezése, jele, fogalma, mértékegysége. A fizikai mennyiség tehát a fizika ábécéje.
·         Azokat a fizikai mennyiségeket, amelyeket a nagyságuk egyértelműen jellemez, skalároknak nevezzük( pl. tömeg, hosszúság, idő stb.). Azokat a mennyiségeket, amelyeknél a nagyság mellett az irányt is meg kell adnunk , vektoroknak hívjuk. (pl. erő, sebesség, lendület stb.).
·         Általában a vizsgált objektum , jelenség több tényezőtől, fizikai mennyiségtől függ. Ilyen esetekben a kísérleti körülményeket úgy alakítjuk, hogy az adott jelenséget, objektumot csak egy fizikai mennyiség változásával vizsgáljuk. Ezt követően a többi fizikai mennyiség függvényében is külön-külön megvizsgáljuk a kísérlet alapjául szolgáló jelenséget, objektumot.
·         A megfigyelés, kísérlet eredményeként kapott összefüggéseket általában egyenes és fordított arányosság formájában adjuk meg, ezek matematikai következményeként fogalmazzuk meg a képlet formájában a törvényt, az új ismeretet vagy az esetleg bevezetendő új fizikai mennyiséget.
3. A mérés és mértékrendszer
a. A mérés összehasonlítás, megnézzük, hogy az ismeretlen mennyiség hányszorosa a mértékegységnek. A mérés eredményeként kapjuk a mérőszámot, amely az összehasonlítás eredményét mutatja.
(Pl. legyen a mérendő – tehát a mérés előtt még ismeretlen nagyságú – fizikai mennyiség valakinek a magassága. Mértékegységül az 1 cm-t választva, azt kapjuk, hogy az illető 170-szer nagyobb, mint az 1 cm. Az ő magassága tehát 170 cm.)
A mérés eredménye a mérőszám és a mértékegység szorzata. A mérés eredménye tehát: mérőszám + előtétszó (prefixum) + mértékegység.
b. A mérés feltételei:
  • létezzen az, amit meg akarunk mérni
  • legyen alkalmas mérőeszközünk
  • a mérés kivitelezéséhez legyen mérési leírás
  • az eredmény kommunikálásához legyen mértékegység
  • legalább becslés szintjén ismerjük a mérés hibáját.
c. Mértékegységek néhány előtétszava:
Elnevezés
Jelölés
Jelentés
Példa
mikro
m
1/1000000
5 mm = 0,000005 m
milli
m
1/1000
4 m l= 0,004 l
centi
c
1/100
3 cm = 0,03 m
deci
d
1/10
2 dl = 0,2 l
deka 
dk (dag)
10x
6 dkg = 60 g
hekto 
h
100x
7 hl = 700 l
kilo
k
1000x
8 kg = 8000 g
mega
M
1000000x
9 MW = 9000000 W
d. Mértékrendszer
A Nemzetközi Mértékügyi Intézet (ISO) 1960-ban vezette be az SI mértékegység-rendszert. Magyarországon 1980. január 1-től kötelező.
Az SI alapegységei
Alapmennyiség
Jele
Elnevezése
Mértékegysége
Hosszúság
l
1 m
(méter)
Tömeg
m
1 kg
(kilogramm)
Idő
t
1 s
(másodperc, szekundum)
Elektromos áramerősség
I
1 A
(amper)
Hőmérséklet
T
1 K
(kelvin)
Fényerősség
Iv
1 cd
(kandela)
Anyagmennyiség
n
1 mol vagy mól
(mól)
Megjegyzések:
  • Minden alapegységnek pontosan adott a meghatározása. Pl. az 1 kg a Párizsban őrzött platina-irídium henger tömege.
  • A származtatott fizikai mennyiségek ezekből az alapmennyiségekből jönnek. Pl. a sebesség mértékegysége az 1 m/s, a hosszúság(út) és az idő mértékegységéből származik.
  • Az SI-nek vannak még kiegészítő egységei is, ilyen pl. a síkszög, amelynek a jele pl. a, mértékegysége a rad (radián )
  • Az SI-ben léteznek még önálló elnevezésű származtatott fizikai mennyiségek is. Pl. a frekvencia, jele f, mértékegysége 1 Hz (hertz) 1 Hz=1 1/s
További tudnivalók:
  • Laboratóriumi praktikum, p. 8-9. 35-37.
  • Ménesi:
  • Park-Osborn: