1. Elnevezések, jelölések
a. Soros kapcsolásnál a fogyasztókat (pl. két izzót) egymás után, elágazás nélkül kapcsolunk össze. Ilyenkor az áramnak egy útja van, elágazás (csomópont) nincs az áramkörben.
b. Párhuzamos kapcsolás esetén a fogyasztókat úgy kapcsoljuk, hogy az áramkörben elágazás van, így az áramnak több útja (mellékága) van.c. Eredő ellenállás jele Re., mértékegysége 1 W. Az áramkörben lévő fogyasztók helyettesíthetők egy fogyasztóval, az eredő ellenállással. Ennek olyan ellenállásúnak kell lennie, hogy rajta az áramforrás feszültségének hatására ugyanannyi áramnak kell átmennie, mint soros kapcsolás esetén a fogyasztókon, párhuzamos kapcsolás esetén pedig a főágon.
2. Soros kapcsolás áramköri viszonyai
(1) U=U1+U2
(2) I= I1=I2
(3) Re=R1+R2 Re=U/I
3. Párhuzamos kapcsolás áramköri viszonyai
(4) U=U1=U2
(5) I= I1+I2
(6) 1/ Re=1/R1+1/R2 Re=U/I
4. Kirchhof törvényei
a. Kirchhof 1.törvénye(csomóponti törvény) Csomópontba (elágazásba) befolyó és kifolyó áramok erősségek összege nulla, azaz a csomópontba befolyó és onnan kifolyó áramok összege megegyezik.
(Ezzel magyarázható pl. a (5) áramköri összefüggés. Amennyi töltés befolyik az elágazási pontba (I), összességében annyinak kell kifolynia onnét I1+I2)
b Kirchoff 2.törvénye( huroktörvény) Zárt áramkörben (hurokban) a feszültségforrás(ok) és a fogyasztó(k) feszültségesésének (einek) előjeles összege nulla.
Pontosabban fogalmazva: Elektromos hálózatok bármely zárt áramkörében a kört alkotó ágak mentén a feszültségek algebrai összege nulla illetve egyenlő az elektromotoros erők összegével.
( Ezzel magyarázható az (1) áramköri összefüggés. A soros áramkör egy huroknak tekinthető. De a pontosabb megfogalmazás alapján értelmezhető a (4)összefüggés is)